Robotika és ami kell hozzá :)))

Hát már nem bírtam magammal, így a helyi gépen a billenytűzetet átettem magyarra és voila :D

Lennart kollégája beteg, így neki kell most mindent is csinálnia, a honlapot, órát tartani, és a safty cardokat kezelni - - - ez egy olyan rendszer, amit én eddig mindig másoknál láttam működni, ugyanis nálunk még az is nehezen megy, hogy a Teams csatornára írjunk - de nagyon fejlődőek vagyunk. Szóval egy "ósdi" rendszeren bejönnek a nyűgök: nem jó a jelszó, vagy a toner ürül a nyomtatóban, vagy fel kell tenni a honlapra a dolgokat, vagy össze kell rakni ezt azt - az IT-S CSAPAT meg megcsinálja. De mint már hírül adtam, diákok is beledogloznak a rendszerbe...

Ma reggel Hedi egy 11-edikes elbűvölő diáklány vezetett végig a sulin - fotóztam ezerrel - de amit így le tudok írni, és majd a képek alátámasztanak: a gyerekek és a tanárok több időt töltenek a suliba, mint otthon. Hedi elmondta a normál órái délután 4-ig tartanak, és utána van a kedvtelésből felvett tevékenységek, és események. Nagyon gyakori, hogy este 10-ig bent vannak, tanárokkal együtt - mert valamilyen esemény van. Szerinte - nyilván ez tanár függő - de egymást motiválják a dolgokba tanárok és a diákok. Nagyon sok  tevékenységből lehet választani, ahogy már belinkeltem, ez számomra azt jelenti, hogy van ott egy felnőtt, aki ezt csinálja. És persze nem fenékig tejfel semmi, mert tavaly a tanárok is sztrájkoltak 1 hétig be volt zárva minden suli, hogy kivívják magunak  a nagyobb megbecsülést - - - csak hát ahogy így elnézem az ő környezetük, meg a miénk nem ugyanaz... :)

Alapvetően süt a falakból, hogy önállóságra, és függetlenségre nevelik a gyerekeket - ami számomra nagyon érdekes volt, hogy nálunk alsóban éreztem ilyen légkört, amikor 1 napig árnyékfotóztam a negyedikeseket. Itt viszont a kajla kamaszok, olykor esetleg nekünk úgy tűnhet, hogy túl lazán - de egyébként normálisan együttműködnek a tanárral. Arduino-t tinkercaddal építettek, és blokkprogramoztak valamint servo motort kapcsoltak az alaplaphoz - ha valaki nem tudná, ezt mi is csináljuk ám ! csak nekem úgy tűnt, hogy ezek srácok kilencedikesek, én meg nálunk mintha kisebbeknél láttam volna ilyet. A nagy különbség, hogy minden diákra jut teljes legokészlet és összekapcsolják a kézműves órákat ezekkel a digitális technológiákkal, pont azért, hogy majd a gyereket mi érdekli, arra felé megy - van aki marad a festészetnél, van aki robotprogramozás felé megy. Ebből nincs vizsga, ebből versenyek vannak. Igazából szerintem nincs ilyen klasszik számonkérés, hanem teljesített projektek vannak. A tanár nem akad azon fenn, ha dumál a gyerek, ha odamegy a másikhoz, ha kérdez - a tanár teamsben magyaráz a gyereknek, és kapásból zoomolja a kivetítőt, és megosztja a dolgokat, és tinckercad fiókja van a srácnak - hogy otthon, ha van kedve, akkor tovább tudja csinálni a feladatot. Már pedig lesz kedve, mert izgatja a probléma. Hedi nagyon szeret idejárni, a falakon a híres emberek vannak, akik idejártak, és van egy másik fal, ahol csak a  nevek vannak kis pöttyökkel, hogy mennyiben segítette a sulit - van arany pötty, ezüst, és kék - ha valami nem támogatással, hanem valami mással segítette elő a sulit...

Egyfolytában az a benyomásom, hogy oké, nálunk nincs ilyen hiperszuper HP töltő szekrény, meg foglalási rendszer - de akkor sincsenek rossz ötleteink, csak csinálni kéne, meg összefogni - és kevesebbet károgni, hogy nincs ez, nincs az.... mert talán ezzel nem támogatjuk a gyerekeket....

Illetve még egy dolog jött le a Hedivel való beszélgetésből: a gyerekeknek nagyon fontos, hogy szeret idejárni, és hogy büszke arra, hogy itt lehet, mert itt mindig van mit csinálni, és legfőképpen ahhoz, amihez kedve van. De nem így, ahogy olykor (saját tapasztalat) a gyerek azt mondja, hogy van kedve rajzolni, és firkálgat, de amikor már el kell járni tényleg rajzolni, akkor már fanyalog, hogy nincs ideje... hanem azt mondja a gyerek, hogy oké, én ezt csinálom, és csinálja. A suli dekorációját azok az óriási papírra felfestett hatalmas képek adják, amit a mindenkor 11. évfolyam januárban az 1 hetes művészeti hét alatt megalkot. Idén Belgium volt a téma - előtte az évek alatt kimentek Belgiumba, tanultak róla, irodalom, festészet, zene, történelem, stb - és aztán óriási műalkotásokat csináltak belőlük - de úgy, ahogy a gyerekek megszervezték, az iskolaigazgatóval egyeztetve. Aki szigorúsága mellett igen, igen együtműködő. AZon az 1 héten nem voltak hagyományos óráik, hanem mindenki alkotott. Aztán meg is van az eredménye. :)

Asszem ezt hívják nálunk projektoktatásnak - és ha komolyan csinálnánk, akkor olyan dolgokat tudnánk, hogy az csuda - de nyilván ehhez meg kell tervezni, egyeztetni kell, nem kifáradva, előző este kitalálni, és gyakorlatilag újra és újra tanulni dolgokat, amikor meg már ott van a canva, a technológiák stb....stb, stb, stb....

A másik kedvencem: a kalligráfia - ez is mint választható tevékenység...... Nekem is van otthon komplett készletem, mert feltűnt, hogy külföldön mekkora piaca van a tintáknak, meg a hozzátartozó dolgoknak - de hogy gyereket ez érdekelne, hát ezt nem mertem volna gondolni... és erre tessék, nem hogy érdekli, de még a betűtípustervezés is előjön (mondjuk engem a koleszosaim mindig bolondnak néztek, amikor a hópihekutatóról meséltem, meg a betűtípus tervezőről mint szakmáról) ... :)

Lennart szerint úgy kell indítani, hogy egy technical team-et kell létrehozni, hogy aztán eseményeket lehessen szervezni.... és el nem tudja képzelni ő, hogy én egyedül vagyok a szobámba, és barkácsolok :D hát most már én is egyre kevésbé, be kell szerveznem okos diákokat... Lennart szerint a kezdet, az extrém nehéz - de megéri csinálni.... Átgondolom a tanácsát :D:D:D!

Nyilván ők sem véletletnül jutnak a top10 és top5be - azt gondolom, hogy több tanárnak kéne ide kijönni, és szakmailag is meg tudnák nézni, hogy mi a titok (a korszerű eszközökön kívül), ami miatt ez így működik itt.... By the way, a mi javunkra szól, hogy most kb semmit nem tudtam volna csinálni innen, ha nem lenne otthon felhőtechnológiánk, rendszerünk, okosságaink stb - szóval kész lehetőségeink nekünk is vannak ám :)