Ma este még... :)

Hát nem mondanám nem kalandosnak - töltő volt a buszon, szerencsére a 3ból 1 ment. Végül 3 utasom lett, de minél közelebb értünk Firenzéhez annál hardcore-abb emberek jöttek: indiaiak, rettenet olaszok, és rettenet nagyon művelt turisták. :D Az nagyon fontos élmény volt, hogy segítettük egymást - viszont nem tudom, hogy mennyire horkolhattam, de első utastársam átment egy dupla ülésre :D:D:D azt mondta, hogy a hosszú lába miatt. De nem hittem neki :D Az is pozitív volt, hogy tök tiszta volt a busz, a wc is, és még kivételesen én sem pisiltem magam lábon, pedig ilyen pici helyen szoktam... mondjuk az kérdés volt nekem, hogy a 194 cm-s család aapa hogy csomagolja oda be magát, de két fordulóból sikerült neki. Láttam Velencét reggel kilenckor - oké, ide sem jövök nyáridőben, ekkor. Rettenet. Bezzeg, amikor hajlani 5-re értünk, és a fél hetes fotózáson már ott is voltunk.. Szóval ezeket a városokat felemésztik a turisták, a kajáldák, az indiaiak meg a sok nem európai. Na de a lényeg: a szállásadóm már érkezésem idejében rámírt, hogy mizu, mondom, megvagyok és meg is voltam. Bevillamosoztam a tök zsúfolt városban, pici utácák, büdös nagy kocsik (nem ám mint Rómában), full turista, rettenet - de ügyes voltam, ahogy mentem befelé a történelmi belvárosba, a szállásom felé, egyre kevesebben voltak.. na, megtaláltam a titkos lakást, ami nincs hirdetve a bookingon, és hát olyan aminek elképzeltem. Először csalódást éreztem, mert olyan pici volt, de hangulatos, aztán rájöttem, hogy mögöttem van a másik szoba, és hát jajajajajaj, nagyon baba. Ilyen régi, sokszor átfestett, de direkt rajta hagyták a festékeket, meg ilyen homok képek a falon, meg szerintem tök felszerelt, kis csésze kis hütő ez az - de a nagy poén: nekem kb pont mellig ér a konyha pult :D:D:D:D:D alig érem fel :D:D:D:D mint egy elvarázsolt manó, úgy érzem magam. De nagyon nagyon szimpatikus.... Meg hogy van egy kontaktom, akivel kapcsolatban vagyok, de ő majd csak hétfő reggel jön be. Természetesen majd lesznek képek, és ide kerülnek, de jaj, nagyon okés, hogy itt van bent nagyon a belvárosban.

Terveztem kerékpározást, ezt azt, de nem fér el a kerékpár az utcákon, nagyon kell figyelni, hogy egy scarabeoval el ne üssön egy fülöpszigeteki... :D

Szóval most zuhany, tervkészítés, és hála az Úrnak holnap vasárnap, és nem egyből suliba kell menni... azért 14 óra buszozás, az mégiscsak annyi....
15 óra után: Na, hát csináltam én tervet a google mapson, de bekövetkezett az, amiről csak eddig a pcworldben olvastam: annyi turista volt, hogy az útvonaltervemet nem tudtam letölteni a google szervereiről, mert nem fértem oda... NEM VOLT SZABAD HELY A GOOGLE szerverein....mindenem volt: netem, térerőm, szolgáltatásom, de a google kiírta, hogy bocsi...  hát, elszontyolodtam rendesen, de azért így intuícióra nekivágtam, hát így is bekavarodtam a főtérre, és tudatosan néztem azokat a helyeket, ahová nem mentek be a turisták... így is megtaláltam, hogy hol lehet majd megnézni Dávid szobrát, mert mellett egy nagyon izgalmas kortárs kiállítás volt. Meg találtam egy boltot, amibe diétás kaját tudtam venni, 14 euróért, kb 3 napnyit. És nagyon boldog vagyok, mert lasagna van benne két dobozzal. Közben beestem egy templomba: ez a leírása:

Basilica della Santissima Annunziata – Firenze

A Santissima Annunziata Firenze főbb Mária-kegyhelye, és az egyik legszebb, mégis legkevésbé ismert temploma a városnak. A turistatömeg elsöprő többsége elmegy mellette – holott alig 10 percre van a Dómtól.

Történet és alapítás

A templomot 1250-ben alapította a Mária Szolgái Rendjének (Servi di Maria) hét szentje, eredetileg az "Oratorio di Cafaggio" néven. Az épületet a 15. században Michelozzo tervezte újra – ugyanaz az építész, aki a Palazzo Medicit is megálmodta. A bazilika 1806-ban kapta a "Bazilika Minor" (kisebb bazilika) pápai rangot.

A csodás Angyali Üdvözlet-freskó

A templom lelke egy 14. századi Angyali Üdvözlet-kép (Annunciazione), amelyet egy kis kápolnában, Michelozzo tervezte reneszánsz kis templomocskában (tabernákulumban) őriznek. A legenda szerint a festő alvás közben elaludt, és angyali kézzel befejezve találta a Szűz arcát reggel – ezért nem emberi mű, hanem csoda. Évszázadok óta zarándokok ezrei keresik fel.

A Chiostrino dei Voti – a kora manierizmus gyöngyszeme

A templomba belépve, még a főhajó előtt egy csodálatos előcsarnokba (Chiostrino dei Voti) érkezel, amelynek falait az itáliai kora manierizmus legnagyobb mesterei festették:

• Andrea del Sarto – a firenzei festészet egyik csúcspontja

• Pontormo – különleges színvilágú, érzelmekkel teli jelenetek

• Rosso Fiorentino – drámai, expresszív stílus

Ezek a freskók önmagukban is múzeumi értéket képviselnek – mégis  ingyen láthatók.

Nekem döbbenetes volt az egész, ráadásul két oltár van, és kb a templom felénél a hívek egymásnak háttal ülnek, attól függően, hogy hol misézik a pap, ők meg mit csinálnak éppen... most is ez volt.
És még egy függöny mögött a belső udvarra a kerengőre is ki lehetett menni, ott meg hírességek sírhelyei is voltak, meg igazi ilyen freskó freskók :). A szállásom külön passzol ehhez az egészhez. Az egyik képen látszódik, hogy milyen bazi nagy lépcsők vezetnek és milyen mesebeli hosszú szárnyas kulcsom van a lakáshoz...

Ami még feltűnt az idefele úton: itt minden termőföld művelve van, és a határain ilyen kis, keskeny csatornák vannak, amit épp így át tud lépni, ugrani az ember, de van az aljában víz. Nagyon sok ilyen tengerszem-szerű pocsolya is van, és igenis jól láttam én februárban, hogy ilyen nagy nutriák napoznak a friss vetésben (de bezzeg a többiek kiröhögtek, amikor azt mondtam, hogy ezek ott nutriák), na itt vannak a vizek, amiben így jönnek mennek, csak akkor én ezt nem láttam. Még a szántóföld közepén is vannak ilyen csatornák, nagyon sok szivattyú van, és átemelik a vizet. Így is aszály van, de koránt sem akkora mint nálunk... lehet, hogy nekünk is a józan ész szavát kéne követni, és nem beszántani ezeket az árkokat. Szemmel láthatólag nagyon sok kilométerről el tudják így vezetni a vizet a földekre, és nagyon precízen ki vannak tisztítva - s bennük olyan gázlómadarak, hogy volt, amelyiket ismertem is :D
A másik: itt még nem jöttek rá, mint Rómába, hogy kis autók kellenek - bazi nagy, rettenetesen nagy autókkal mászkálnak a nagyon menők. S bár nálunk a családba több olasz motor is megfordult, de itt lehet látni, hogy scarabeo, az aprilia azért miért tud ilyen hirtelen gyorsulni, megállni, fordulni, ide oda menni... mert itt aztán macskakő, kis utcák, motoros parkolók, elébük lépő turista, nínózó carabinieri rohangálnak mindenfelé. Sokkal kaotikusabb, és türelmetlenebb ez a város, mint Róma... és persze ez is tele van csodával, reneszánsz csodával, amit vagy meglátnak a turisták, vagy nem... ÁLtalában a kaja, a bőrök, meg a csecsebecsék miatt nem sokat látnak a nagy templomon kívül szerintem.

Képek itt találhatók a mai nap egy részéről.