Első tanítási nap :)
Első reggel. Sirályvijjogásra ébredtem, és napsütésre. Pedig nem a tenger mellett vagyok annyira.... Ezek szerint a Mézeskalács ház tulaja nem evett meg az éjjel..... :)))
Mivel nekem délután vannak óráim, nyakamba vettem már reggel a várost. Tegnap tök véletlenül szembesültem azzal, hogy a the Book of Kells (https://www.tcd.ie/visitors/book-of-kells/) ITT van, azt hittem dobok egy hátast... hogy miért? Mert az én nagy kedvenc filmem, amit nem mellesleg MAGYAROK is CSINÁLTAK, csak a kutya nem tud róla - ez a film: https://www.imdb.com/title/tt0485601/ az erről a könyvről szól...... Mivel én fiatal koromban régi magyar szakos voltam, olyan izgatott lettem, hogy reggel alig hittem el, hogy sorban állok nyitáskor, és belépek oda, ahova 1592 óta járnak a népek tanulni: A Trinity College-ba, és elképedve nézem a kicsit látvány kiállítást (sok az óriás molino, és kb 2 könyv van kiállítva - mert hát mennyi legyen) - ami még így is nagyszerű, annak, aki lázba jön egy hatodik századi könyvtől - - - én még meg is könnyeztem, amikor kijöttem. A magyar rajzfilmet kötelező megnézni, mert minden szava igaz... még a macskás sztori is... mert ezek a szerzetesek nem voltak kispályások már a hetedik században sem...... Persze a mi Corvináink simán ezen a szinten vannak, csak valahogy ez így nincs benne a magyar köztudatunkban, hogy hová menjünk megnézni őket - bezzeg az írek olyan marketinget kerítenek a Könyv köré, hogy a turisták kötelezőnek érzik megnézni - de lefogadom, hogy igazából kevesen értik, hogy miért kuriózum ez a könyv. Ettől függetlenül én transzban voltam, hogy ez volt az első program, amit magamtól így kitaláltam. Aztán mentem egy csomó tök jó helyre, később - a délutáni órán kiderült, hogy a 10 top helyből 4-et megtaláltam magam. A pubok iránt jelenleg akkora lelkesedésem nincs, bár el fogok menni - de egyenlőre a sikátorokban találtam egy nagyon pici ebédelős helyet, és most nekem Gerry a tuti - https://www.facebook.com/Gerrysdublin2/.
És megnyugodtam:
Az írek a lengyelekhez képest trehányak, és kihívást jelent a takarítás - nem csak belül az udvarokon, házakon, hanem mindenütt. S bár tapasztalatim szerint Krakkó, Prága elbír a turisták hadával, az írek nem. De nem aggódnak rajta. Még a St.Stephen parkjában a kacsák is redvásak a mieinkhez képest. Viszont, amivel ezt kiegyenlítik: kacsák, galambok, hattyúk, és sirályok együtt partiznak a parkokban... nem kis mértékben. És az emberek is: itt mindegy, hogy milyen színű vagy, mekkora, és milyen nyelvű - mindenki jön megy, beszél, és aránylag gyorsan közlekedik. A turistát onnan lehet megismerni, hogy lassabb, és telóval a kezében szédeleg. A helyiek vagy csinálnak valamit, vagy mennek valahová. Közhelyesen szólva, ez tényleg olvasztó tégely. :))))
Aztán megkerestem a sulit - ami nem is volt olyan egyszerű, kicsit olyan íresen zegzugos volt a hely (és nem is ott, ahol eredetileg megadták) - és nagyon örültem neki, hogy megtaláltam elsőre mindent az angol szóbeli közlések alapján. (És igen bíznom kellett az angol tudásomban, hogy tényleg az alagsor, meg tényleg a harmadik ajtó az utcán, ami fekete, és nem zöld, és tényleg nyomjam meg a gombot, és menjek fel a lépcsőn - mert ezt nem lehetett kitalálni a metakommunikációból :))))))) Lehet, hogy ez volt a szintfelmérő??? :)))
Az óra baromi jó egyenlőre:
Mivel nem nyelvoktatás ez a kurzus - nincs szintfelmérő, tolja mindenki az angolt - és értem, és beszélek, és tulképp elképedtem magamtól, mert mindent értek, és nem vagyok elveszett - nem vagyok olyan ügyes mint az angol-német szakos magyar kolléga, de azért jól vagyok. :))))) Kicsit olyan öregasszonyosan adom elő: lassan jutnak eszembe a szavak. :DDDD Zita azt mondta, hogy fejlődjek.... hát, komolyan érzem, hogy új agysejtjeim nőnek :))) (Lassan rájövök, hogy szinte mindenki angol szakos...... :)))))))))) Vagy valami angol munkacsoportba, és projektben van benne.)
A csoportban van olasz, magyar, spanyol, osztrák, német, 10en vagyunk. Kapásból a Visit a city app-pal kezdtük, ezt mindenkinek ajánlom, mert nagyon hasznos. (https://www.visitacity.com/) Sok városra tervezhető, google maps-sal kompatibilis.
Úgy tűnik, hogy nekem az a legnehezebb eddig, hogy az órán, amikor bemutatkoztunk (mindenki nagyon ügyes volt, profi prezentációkat hoztak a kollégák), de valahogy mindig előkerülnek a beszélgetésekben a magyar oktatásban lévő gondok, és problémák (big problems in Hungary) - miközben a prezentációk a sikerekről szólnak. Néha kicsit olyan mint egy tanár-sirató :((((( De ez természetes is, csak nekem esik rosszul így nyáron - meg az oktató nagyon lelkes, meg tolja a feladatokat, meg beszéltet - szóval így inkább nyelvtanulásra használom ezeket mondatokat..... :) De úgy érzem, nem itt kell ezeket megbeszélni - de ez csak egy személyes benyomás. (Lehet, hogy csak azért van ez, mert több magyar került egy csoportba :DDDDDD).
A spanyol kolléganő viszont arról beszélt, hogy nagyon magasak a tanárok felé a követelmények, anyanyelvi szinten kell tudni angolul, és nagyon nehezek a tanári vizsgák - viszont a fizetések magasak, és a legmotiváltabbak a világon, ők is, meg a gyerekek is. S persze feléjük is más a mérce az angol tanulásban..... viszont cserébe minden programjuk angolul van, nagyon jó az atmoszféra, és nagyon lelkes mindenki..... Teljesen más volt a hozzáállása a dolgokhoz :))))
És a poén: a másik spanyol kolléga, aki tengerparton melózik, elég nyomorúságos képet festett a diákok motivációiról, és érdeklődéséről, majd hozzá tette, hogy most nem érzi jól magát, lehet, hogy beteg lesz..... - nesze neked spanyol tengerpart... :))
Teszek fel ma is képeket, de én mindenféle képet teszek fel, van közte szoci-picture is, csak hogy lássam, hogy milyen sokféle a világ körülöttem :))
Holnap, ha nem esznek meg, akkor új nap, új kalandok.
https://photos.app.goo.gl/Vj1ZUTq54RrndCzQA