Eimear és Fókák
Ma reggel boldogan bekocogok, erre azzal a hírrel fogad Joanne, hogy át kéne mennem 3 társammal együtt a másik csoportba, mert unalmas lesz így nekünk ez a hét... hát mondom, de ne már.... de elmagyarázta, hogy az higher level lesz, szóval menjek szépen, és megadta telszámát, hogy hívjuk fel, hogy beszélgessünk a tapasztalatainkról pl péntek délután.... Át kocogtam Eimear-hoz, mondtam is neki, hogy nem gond, csak Joanne már szívembe lopta magát - de el kezdtünk dolgozni - és ez is tetszett, mert idiomákat tanultunk, meg egy feladatot sokféleképpen, de tényleg érdekes volt, pedig az alapsztori nem volt nagy valami - de ez már ilyen komoly nyelvtanulós óra volt - minden kifejezést angolul magyarázta el. És értettem! És már kezdtem jól érezni magam, mert emlékszem hogyan irigykedtem azokra, akik körülöttem 1 nyelvű, angol-angol szótárt használtak a házihoz...... most meg én is tanulom az idiomákat, meg ilyen valamiket, amik így mást fejeznek ki, mint ahogy kinéznek... gondolom ez egy angol tanárnak nem nagy cucc - de én nem vagyok az - szóval megint egy lépés ahhoz, hogy ne hagyjam abba a valamit, amit eddig is csináltam, sőt, szervezettebben csináljam... Remélem Lili is büszke lesz rám, ha megmutatom a füzetem, bár gyanítom, hogy neki sok újdonságot nem fogok tudni mutatni angolból.... de most már, ha legalább hétvégén azzal szórakozik, hogy transylvenian accent-ben beszél, akkor fel fogom venni a kesztyűt, mert már vannak kifejezéseim :)
Közben otthonról is bejönnek technikai kérdések, és mivel az ablakomban stabil net van - nem gond a Teams-et pasztorálni :)
Délután ápolgatva a nemzetközi kapcsolatokat, elmentünk hárman Dalkey-ra, mert előtte Agatha, a lengyel kerékpáros vállalkozós hölgy mondta, hogy ott vannak a fókák... hát már tegnap az állatkertben is megfigyeltem őket alaposan - nem remélem, de gyakorlatilag a sziget körül voltak a fókák 2-4 fős társaságban... kis hajóval mentünk oda, mert amúgy nem látni - és eszméletlen élmény volt. Úgy az egész, ahogy van. És egészen közel voltak egy idő múlva, a szegyenlősebbjét is le tudtam fotózni, bár érezhetően az objektívem kezd vacakolni, kétségbe is vagyok esve, hogy megint elkoptak benne a fogaskerekek - amin nem csodálkoznék - és csináltam rengeteg képet. Tudom, hogy látszólag mindegyik egyforma - de nekem nem...... És élőben, természetes környezetben fotózni állatokat, főleg ilyen teremtményeket, hát az nekem ilyen irdatlan nagy dolog volt.... és még nyulat is tudtam fotózni - mert azok ott szaladgálnak - és persze ott volt a többi, a rom, az erőd - és az eszméletlen zöld fű, ami többféle, meg az egész ahogy van: a puszta sziklán, ahogy megélnek... eszembejutott a japán könyv, a Szalmaszál - forradalom, amikor a fickó a csupasz sziklán 10 év alatt gyümölcsfákat termelt..... A szigetnél a kikötőnél a víz iszonyat tiszta volt, azt mondta az egyik társam, hogy azlja szemetes, de mondtam neki, hogy azok ilyen barna, gumiszerű növények - és milyen jó, hogy fogdostam pár napja :D :D
Szóval hihetetlen nagy élmény volt - oké, többen voltunk - de ha erre járok még, akkor tutira ide kijövök, csak le kell akasztani a kishajós embert, aki átvisz....... :D De szép időben biztos, hogy kint van - lehet menni kayakkal is, vitorlással stb :)
A fókák királyak... és spanyolul is foka :D :D :D